Álmok4: Szicília - Catania
„…A hatodik napon
az Atya, hogy művét bevégezé,
örömében, mert ily
szépet alkotott,
a földet két kezébe vette
s rá csókot nyomott.
Ott, ott, hol ajka illeté,
ott van Szicília.”
(Renzino Barbera)
az Atya, hogy művét bevégezé,
örömében, mert ily
szépet alkotott,
a földet két kezébe vette
s rá csókot nyomott.
Ott, ott, hol ajka illeté,
ott van Szicília.”
(Renzino Barbera)
Szicília a Földközi-tenger legnagyobb, Európa
hetedik, a világ 46. szigete, valamint Olaszország
közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Területe 25 700 négyzetkilométer,
lakosainak száma kb. 5 millió.
Szigetek és
vulkánok
Olaszország Calabria
tartományától a Messinai-szoros választja el Kelet felől. A
szigeten található Európa leghatalmasabb tűzhányója,
az Etna
(3370 m), nem messze Catania városától. Igen aktív vulkán, gyakori kitörések
jellemzik.
Szicíliához tartoznak a tőle északra fekvő Lipari-szigetek.
Domborzat és vízrajz
Szicília szigetén négy nagyobb hegyvonulat található. A Szicíliai Appenninek a
Messinai-szorostól a Torto folyóig húzódik az északi partvonal mentén. A
hegylánc a Calabriai-Appenninek
folytatása, három szakasza van: a Peloritani, a Nèbrodi (v. Caronie) és a Le
Madonie. Legmagasabb csúcsai 2000 méteresek. Egy másik hegycsoport a nyugati
vidékeket öleli körül, a Torto és a Platani folyóktól nyugatra helyezkedik el.
A harmadik hegylánc délnyugaton a tengerig húzódik. Legjellemzőbb vidékét
Kéntermő Fennsíknak is nevezik. A 19. század folyamán Ennában és
Caltanissettában jelentősebb kénbányászat folyt, de az ötvenes években a kitermelés
hanyatlásnak indult. A sziget délkeleti csücskében egy, többnyire táblás
szerkezetű kiemelkedés, a Monti Iblei található.
Szicília legnagyobb síksága a Cataniai-síkság,
kiterjedése 430 km², az Etna és a Siracusa környéki hegyek közé ékelődik.
Az itteni vörös talajon kiváló szőlő terem.
A sziget két legnagyobb folyója a Salso (Déli Imera) és a
Platani. Nyáron a folyók vízhozama igencsak megcsappan, szinte kiszáradnak.
Növényzet és mezőgazdaság
Az
elmúlt kétezer esztendőben Szicília gabonatermő vidékként vált híressé. A durumbúza mellett ma elismert termékei az olivabogyó és a bor.
A szigeten jellemző növény a macchia-bozót. A régi tölgyerdők
maradványai is fellelhetők még itt-ott, amelyek egykor a ma már kopár hegyeket
borították. Az örökzöld tölgy a tengerszint feletti 300 és 600 méter közötti
sávban tenyészik. A szigeten parafaerdőket is találhatunk.
Éghajlata
„Most, hogy lábunkat
„megvetettük” Szicília földjén, érdemes röviden áttekintenünk e sziget
természetföldrajzi, történeti adottságait. Háromszögletű alakja miatt az ókori
görögök Trinakria-nak nevezték. Azonban már a Kr. e. V. században „végzetes”
tévedés történt; a háromszög elképzelést összetévesztették a három lábbal
(Triscele); így Szicília emblémáját
jelenleg is három láb alkotja egy Medúza fej körül, amely szimbolizálhatja a
Nap három alakját – a tavasz, nyár és a tél istene – vagy a Hold három fázisát.
A sziget újkori elnevezése (Szicília), amelynek feltehető jelentése
,termékeny’, gyakorlatilag a természeti adottságokhoz kötődő pogány
asszociációkat őrizhette meg. Három tenger határolja; nyugaton és délen
a Földközi, északon a Tirrén, keleten a Jón. A szárazföldhöz több közeli szigetcsoport tartozik: a Lipari-,
más néven Eoli-szigetek (közöttük a Strombolival), Pelagia-szigetek, Ustica, az
Egadi-szigetek és Pantelleria. E szigetek többsége vulkáni eredetű, emellett
Európa legimpozánsabb vulkáni kúpja, az Etna (3370 m) Szicílián található. A
sziget tengerszint feletti átlagmagassága 450 méter. Az Appenninek
folytatásaképpen négy hegyrajzi együttes tagolja Szicíliát. A tirrén
tengerparttal szinte párhuzamosan fut a legmagasabb vonulat, amely magába
foglalja a Peloritan, Nebrodi és Madonia hegységeket.” /Szerző: Tillai Gábor -Hetedhéthatár/
Szicília éghajlata a tengerparti területeken kellemes, földközi-tengeri. A nyár
meleg, de nem túl forró, a tél rövid és enyhe, október
és március
között pedig mérsékelt esőzés jellemző. A napsütéses napok évi száma átlagosan:
Palermo – 98, Messina – 110, Taormina – 130, Siracusa – 133. Az évi
középhőmérséklet a partok mentén 17 és 19 Celsius
fok között ingadozik. A legforróbb hónap a július.
Művészetek és látnivalók
Szicília híres művészetéről, számos költő
és író
született itt. A helyi műveltség korai képviselője volt a Szicíliai Iskola a
tizenharmadik század elején, amely amellett, hogy mércét állított fel a későbbi
generációk számára, számos költőnek adott ösztönzést a következő századok
során. A leghíresebb szicíliai művészek kétségkívül Luigi
Pirandello, Giovanni Verga, Salvatore Quasimodo, Gesualdo Bufalino, és a
helyi nyelven alkotó Ignazio Buttitta. Számos
zeneszerző is itt született, köztük Sigismondo d'India (Palermo),
Alessandro Scarlatti (Palermo), Vincenzo
Bellini (Catania), valamint a híres szobrász, Tommaso Geraci.
Notóban és Ragusában a barokk
építészet szép példáit csodálhatjuk meg, amelyeket a helyi vörös homokkőből
véstek ki. Tetszetős kerámiáiról ismert Caltagirone városa. Az olasz
opera egyik jelentős színhelye a sziget
fővárosa, Palermo:
a Teatro
Massimo az egyik legnagyobb színház Európában.
Szicília két neves népszokásról is ismert, amelyek a
szigetet ért erős normann hatásokban gyökereznek. A szamárkordékat díszítő,
bonyolult ábrák normann romantikus költemények, köztük a Roland-ének jeleneteit
ábrázolják. Ugyanezeket a történeteket mesélik el a hagyományos bábszínházak
is, ahol fából, kézzel gyártott marionett-bábukat használnak.
Gyönyörű és ősi építmények egész sorát csodálhatja meg a
szigetre látogató turista. A szigeten számos helyen föllelhetjük az ókori
szicíliai művészet csodálatos alkotásait, valamint a korabeli világban élenjáró
építészeti és urbanisztikai megoldásokat (például a vízvezetékek megépítésénél
alkalmazott fejlett mérnöki tudomány, római patrícius-villák, szobrok,
mozaikok). A helyi ismeretek tovább bővültek a bizánci időszakban, majd a
középkor során. A 11. századtól a 12. századig,
a királyság első évtizedeinek korára jellemző, hogy az alkotások szinte
kizárólag a király udvar megrendelésére jöttek létre. A Hauteville-dinasztia
építette (pápai legátusi cím alapján) a sziget csodálatos katedrálisait, amik a
Közép-Itáliából származó új építészeti térrendszerek alkalmazását ötvözik az
arab stílusú díszítéssel, a bizánci mozaikművészettel és az apuliai román
szobrászattal.
Szicíliai konyha
Az itteni ételeket ajánlják a fogyókúrázni
vágyóknak is, hiszen a hagyományos szicíliai ételek nem egyenlőek az olasz
konyha tésztaételeivel. Ilyen például a padlizsán-alapú caponata saláta, valamint a sfinzione,
amely egy helyi pizzaféleség, és többnyire pékségekben kapható. A pannella csicseriborsóból
készült tésztaféleség. További ételek: a maccu (krémes leves, a csicseriborsóból,
amiből a pannellát készítik), a crocchè (sült burgonyagombócok sajttal és
tojással), az arancine (sült rizsgolyók sajttal vagy hússal töltve). Szicília
híres tengeri ételeiről. Népszerű eledel a sült kardhal. A kisebb halakat ecetben és
cukros szószban készítik el. A seppiát (tintahal) saját fekete „tintájában”
szolgálják föl, tésztával. A finnocchio con sarde (édeskömény szardíniával)
is tésztával készül. A desszertek közül kiemelhető a cannolo (a magyar csörögefánkhoz
hasonló, ám kakaóval ízesített gyúrt tészta,
kandírozott citrom és narancshéjjal, csokoládéreszelékkel ízesített, túrókrémmel
tálalva), a cassata
(édes sütemény, ugyanazzal a töltelékkel, mint ami a cannoliban
is van), a frutta
di martorana (vagy pasta reale: mandulás marcipánsütemények,
színes gyümölcsöket megformázva), a szicíliai gelato (fagylalt) amit
gyakran édes zsemlében, mint szendvicset
fogyasztanak. Egy történet szerint a fagylaltot
Szicílián találták föl a római időkben, amikor is egymást váltó
futárok hordtak jeget az Etna csúcsáról, hogy a patríciusok
ízesítve fogyaszthassanak belőle. A granita pedig egész egyszerűen nem más, mint
ízesített jégkása, amelyet nyáron fogyasztanak előszeretettel.
Világörökségi helyszínek
® a Val di Noto
barokk városai
® Agrigento
régészeti emlékei
® Piazza Armerina:La Villa
del casale (római villa)
® Siracusa
® Sortino, sziklatemető
Közlekedés
A legtöbb szicíliai autópálya
(olaszul autostrada) a sziget északi részén található. Közülük a legfontosabbak
a Palermót és Catanaiát összekötő A19-es, a Palermót Messinával összekötő A20-as,
az A29-es, ami Palermo és Mazara del Vallo között húzódik, és a fizetős A18-as
autópálya Messina és Catania között. A sztrádák többségét a hegyes-dombos vidék
miatt megemelték, az utakat oszlopok tartják a föld fölött (viadukt). A sziget
déli részén jól karbantartott autóutakon közlekedhetünk.
A sziget vasúti összeköttetésben
áll az "olasz csizmával". Híd híján a vasúti kocsikat komppal
szállítja át a Messinai-szoroson, az olasz vasúttársaság, a Trenitalia.
Ha megépül a szoroson a világ leghosszabb kábelhídja, a történelemben először
közvetlenül is el lehet majd jutni a szigetre.
Közlekedés vélemények másoktól:
"Bár ezt többen, több helyen
megjegyezték már, de akkor is érdemes elmondani: Igen, a szicíliai közlekedés
legjobb szinonimája a káosz!
Meg lehet úszni, odafigyeléssel, és
persze sok szerencsével, de jobb, ha egy pár dologgal tisztában vagyunk,
mielőtt belevágunk. A szicíliaiak fejében a lentiek szerintem kb. így élnek:
Védettség a már körforgalomban
haladónak: "Én csak megyek, megyek befelé, ha jön is ott valaki, mert ugye
én oda be akarok jutni..."
Elsőbbségadás tábla: "Az meg mi???"
Stop tábla: "Jaa, vmi érdekes piros dolog. Jól mutat az út mellett, kellemes hangulati elem."
Illetve számukra úgy látszik az hozza meg a csí-t, a belső egyensúlyt, ha legalább két sávon közlekedhetnek, legyen az autópálya külső és leálló sávja, vagy külső és belső sávja egyszerre.
Elsőbbségadás tábla: "Az meg mi???"
Stop tábla: "Jaa, vmi érdekes piros dolog. Jól mutat az út mellett, kellemes hangulati elem."
Illetve számukra úgy látszik az hozza meg a csí-t, a belső egyensúlyt, ha legalább két sávon közlekedhetnek, legyen az autópálya külső és leálló sávja, vagy külső és belső sávja egyszerre.
Motorosok: össze-vissza haladnak.
Kiszámíthatatlanul.
Pozitívum: a dudát hangulati elemként
használják, mintegy beszélgetésre - de nem a magyar típusú " anyád,
kiirtom a családod, ha egyel előbbre kerülsz nálam a pirosnál" jellegű
bosszúállásra.
Tipp: ha el akarunk jutni időre A-ból
B-be, CSAK autópályát használjunk, mert a főutak kanyargósak, és bedugulnak. Az
autópályák viszont jó minőségűek és nem minden szakaszuk fizetős!
Busz: Taorminában és Szicília jópár
környékén nagyon jó a buszközlekedés helyben és a Catania reptér felé is.
Menetrend itt található:http://www.interbus.it/Orarietariffe.aspx
A helyi járatok pontos indulása általában kb. 10-15, akár 20 perccel is csúszik, viszont a reptéri járaté nem!
A helyi járatok pontos indulása általában kb. 10-15, akár 20 perccel is csúszik, viszont a reptéri járaté nem!
Érdekesség, hogy míg helyben a Hotel
Corallotól egy menet Taorminába kb. 1,70 Eur, addig a reptéri járat díja csak 7
eur, ami kifejezetten jutányos.
Gyengébb idegzetűek készüljenek fel
előre, mert a helyi járat a partról hajtűkanyarokkal bőven tűzdelt szerpentinen
jut fel és le Taorminába. Itt a sofőrök számunkra hajmeresztően, de mégis
biztonsággal hozzák le a járgányaikat, miközben kedélyesen (sokszor hátranézve)
diskurálnak, ha akad valakivel. (N. K. 2012)
A sziget
keleti partjain a strandok zömében kavicsosak. Aki homokos strandokat keres,
annak ott van pl. Giardini Naxos (Cataniától kb. 45 percre). A keleti strandok
többnyire kicsik, zsúfoltak. A Tripadvisor híres utazási
vélemény honlap 2013-ban ranglistát tett közzé a világ legjobb strandjairól és
az első helyezett a lampedusai Spiaggia del Coniglio!
Távolságok
autóval: Catania - Palermo: kb. 200 kilométer, Catania - Siracusa: kb. 60
kilométer, Catania - Taormina: kb. 50 kilométer, Palermo - Cefalú: 65-70
kilométer.
A
szigeten az UNESCO kulturális világörökség részei: Agrigento
régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye, a Villa Romana del Casale, a Val di
Noto későbarokk városai a sziget dél-keleti részén, Siracusa városa és
Pantalica nekropolisza.
Mások írták:
Tetszett & nem tetszett
tetszett
1.
Taorminában
abból a szögből nézni a görög színház romjait, ahogy azt Csontváry láthatta
festéskor
2.
az
elszigetelt hegyi falvak, amilyen Savoca (ahol a Keresztapa egyik híres
jelenetét forgatták)
3.
Siracusa
roppan egyedi és régi századokat idéző óvárosa, ami valójában egy sziget
4.
a
meseszép Spiaga dei Coniglio (Nyúl-strand) Lampedusán, a világ egyik legszebb
partszakasza
5.
a
templomok völgye Agrigento mellett, a sziget déli részén
6.
az
Etna vulkanikus talaja
7.
szuper
a klíma
8.
a
vidéki tájak izgalmassága, bukolikus hangulata
9.
szívélyesek
a szigetlakók
10. nem szippantotta annyira fel a
globalizmus, többségben vannak a helyi hiteles dolgok
nem tetszett
1.
egy
rövidebb (kb. 8 napnál rövidebb) utazás keretében szinte lehetetlen a sziget
lényeges látnivalói végignézni, a bőség zavara
2.
vadul
közlekednek keskeny utakon, nehéz autózni a falvak meredek, pici utcáin
3.
júliusban
és augusztusban megterhelő a hőség
4.
délután
háromtól este nyolcig nehezen lehet találni nyitva tartó vendéglőt
5.
autóbérlés
nélkül nem megy a sziget meglátogatása
6.
Palermoban
a turistáknak szóló árdrágítások
7.
a
szemétszállítás látható problémái a városokban
8.
nincs
elég pénz a házak renoválására, a műemlékek rendbe tartására
9.
a
legtöbb múzeumban nem engedik a fényképezést
10.nem lehet bedobni a vécépapírt a vécébe, mert eldugul
gyorsan a keskeny cső
Vélemények másoktól…
" Etna: Kötelező túra, és óriási élmény! Nem olcsó, de megéri az árát!Érdemes látni Corlenonét (Palermótól kb. egyórás út). De: ne menjen oda a senki nagy elvárásokkal, mert itt semmit nem forgattak a Keresztapa filmből sem. (Ahol forgattak: az Savoca). De ha akarunk megtapasztalni egy kis igazi szicíliai életérzést, akkor mindenképpen érdemes megnézni! A belváros egész hangulatos, és egy teljesen más világba, egy zárt közösségbe csöppenünk, ahol szó szerint szemet szúrunk a helyieknek!
Más: Fontos tudni, hogy pl. Szicília egyik legszebb strandján, aminek partján fekete homokot mos a tenger (Spiaggia Sabbia Nera, Vulcano szigeten), vagy épp Taormina legszebb strandján, az Isola bellánál kedvezőtlen szélirány esetén sajnos a mélyebb vizekből rózsaszínű medúzák érkeznek, amiknek a csípése nagyon kellemetlen.
Tehát úszásnál érdemes nagyon figyelni, illetve ha megcsípnek, borogatást kérni a helyi David Hasselhoff imitátor úszómesterektől. Egyébként a leírások alapján ecetes-vizes borogatás is segít.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése