Máltáról

Valletta

Valletta, az erődváros, Citta' Umilissima, "az úriemberek által úriemberek számára épített város" Málta fővárosa: egy eleven, dolgos város, a Szigetek közigazgatási és kereskedelmi központja. Valletta nevét alapítójáról, a mély tisztelettel övezett Szent János Rend nagymesteréről, Jean Parisot de la Valette-ről kapta. A fenséges erődváros a két mélyen fekvő kikötő, Marsamxett és a Nagy Kikötő partjaiból meredeken kiemelkedő Mount Sceberras félsziget száraz szikláin terül el. Építése 1566-ban kezdődött, és a város lenyűgöző bástyáival, erődjeivel és katedrálisaival meglepően rövid idő, mindössze 15 év leforgása alatt épült fel.
Valletta számos, gazdag történelmi múltját idéző címmel rendelkezik: Szent János Rend lovagjai által épített „modern" város; barokk mestermű; európai művészeti város, és a világörökség városa. Mindössze kb. 55 hektáros területével a világ egyik legkoncentráltabb történelmi területe.
A nap folyamán nyüzsgő város mindamellett megtartotta időtlen légkörét. Keskeny kis utcáinak hálózata Európa legszebb műalkotásaival, templomaival és palotáival büszkélkedhet.
Valletta utcáin sétálva az ember minden sarkon érdekes történelmi helyszínekre bukkan: fogadalmi szobrok, szoborfülkéké, szökőkutak és magas mellvédfalakon látható címerek. A keskeny mellékutcák parányi, jellegzetes üzletekkel és kávézókkal vannak tele, miközben Valletta főutcáin hatalmas nemzetközi divat, zene, ékszer és egyéb márkaüzletek sorakoznak.

 

 

Johanniták

Nehéz kihagyni a lovagok örökségét ha Máltán járunk. Tőlük származik a méltán híres, nyolcágú máltai kereszt.
A történelem során senki nem hagyott ilyen emléket a szigeteken, mint a 250 évig uralkodó lovagrend. Az egyszerű mindennapjaiktól a bátor harcaikig, minden dokumentálva van a szigetek levéltárában, építészetében és hagyományában.
Hogy végigjárjuk a lovagok nyomát, induljunk el azokon a helyeken, amit otthonuknak választottak: nézzük meg a Három várost és a Szent Angelo erődöt, majd Vallettát, a barokk, erődített várost, amelyet az 1565-ös nagy ostrom után építettek.
Érezni lehet a jelenlétüket a palotáikban, udvaraikon és kertjeikben barangolva.
A máltai szigeteken több mérnöki és építészeti bizonyíték is utal a jelenlétükre: várak, bástyák, őrtornyok, vízvezetékek, templomok és katedrálisok. Nem beszélve a gazdag örökségről, amit hátrahagytak a szigeteken: műtárgyakat, bútorokat, ezüst készleteket és szobrokat. Kevésbé nyílvánvaló, de nem kevésbé fontos a hely, amelyet az orvostudományban kapott a sziget nekik köszönhetően.

A vallettai Sacra Infermeria volt Európa első kórháza.

	A máltai keresztet a Johanniták 1126-ban kezdték el hivatalos jelképükként használni. Nyolc ága a lovagok nyolc kötelezettségét fejezi ki, névlegesen: "igazságban élni, hinni, megbánni a bűnöket, alázatról tanúskodni, szeretni az igazságot, irgalmasnak lenni, őszintének és tiszta szívűnek lenni, és végül elviselni az üldözést." Idővel a nyolc ág azon nemesek nyolc különböző "nyelvét" is képviselte, amelyek testvériséget fogadtak egymással, ezek nevezetesen Auvergne, Provence, Franciaország, Aragónia, Kasztília és Portugália, Olaszország, Németország, és Anglia (Skóciával és Írországgal). A máltai kereszt mind a mai napig a Máltai lovagrend szimbóluma.